Angliában élek, és nagyon érdekelnek a megmagyarázhatatlan jelenségek, szinte adja magát a téma - kísértetjárás, szellemek, a "zörgős-kopogós" társaik, ésatöbbi. Tehát új blog, új bejegyzés, új kezdet - egy jó régi történettel...

Talán ismerős sokaknak a londoni 50 Berkeley Square, bár nem tudják, honnan (borzong, borzong). Az épület a Kensington Gardens mellett, és a Green Park metrómegálló közelében található - amennyiben valaki szellemvadász ambíciókkal rendelkezik és szeretné a helyet felkeresni. Igaz, napjainkban már nem valószínű, hogy néhány száz régi könyvön és egy-két morcos/nem morcos alkalmazotton kívül bármit is találna ott, de erről majd később. Íme egy kép a XIX. századból:

And now:

Semmi rendkívüli, igaz?

Pedig már a XVII. századtól kezdve jegyeztek itt fel különös, megmagyarázhatatlan eseményeket. Az 1700-as években egy Adeline nevű kislány élt itt az (állítólag) eléggé "intoleráns és félreszocializált" nagybácsijával, aki mellett a kislény állandó rettegésben élt. Egy napon, mindezt megelégelve megpróbált megszökni a gonosz és csúnya és kövér (gondolom, de ijesztő kombi lehetett volna, nem?) rokon elől, ám az ablakpárkányról kissé hamarabb sikerült leereszkednie a tervezettnél. Ha nem is fasírt, de igen - úgy. Állítólag azóta többen is látták, amint az ablakban, vagy éppen a párkányon lógva zokog. Hátha a következő ugrás sikeresebb lesz...

Megvan az első visszatérő szellemünk, de a dolgok még csak ezután kezdtek felpörögni London központjában. Az 1800-as évek elején az egykori miniszterelnök, George Canning otthona volt a ház. Aztán a történet itt "kettéhasad". Sok akkori vélemény, szemtanú, szomszéd szerint a ház a század nagy részében üresen állt. Charles Harper 1913-ban kiadott "Haunted Hauses" című könyve szerint viszont sűrűn váltották egymást a lakók: Miss Curzon, aki szép, kerek 90 évig dagasztotta e sárgolyót, majd Mr Myers. Utóbbi esküvőre készült, beköltözött, bebútorozott, aztán szép lassan megőrült - miután a leendő ara faképnél hagyta. A szomszédok szerint bezárkózott a lakás legkisebb szobájába, senkivel sem volt hajlandó találkozni, és csak éjszaka látták a többi helyiségben is, egy ide-oda járkáló gyertya "képében. 

Mindenképpen figyelemre méltó, hogy a 50 Berkeley Square igazán hírhedtté Mr Myers ott tartózkodása alatt kezdett válni. Myers úr még örülhetett is ennek: olyan súlyosan elmaradt a mindenféle díjak befizetésével, hogy feljelentették. A bíróságon sem jelent meg, mire aztán felmentették - azzal az indokkal, hogy lehet neki elég baja, hiszen szellemjárta házban él! Érti ezt valaki?

Szerintem van itt valami, ami nem is annyira "para". Ugye, Mr Myers?

Ha eddig rossz híre volt, a következő években, évtizedekben ez a lehető legrosszabb lett. Annyira, hogy állítólag "nem-hivatalos" bátorság érdemrenddel tüntették ki azt, aki legalább egy éjszakát el mert a házban tölteni. Az emberek többsége nagy ívben elkerülte, páran azonban nem törődtek a pletykákkal.

Talán kellett volna...?

folyt.