joyxpect

 Jakab idegesen körbekémlelt, majd ledobta magát a székbe. Háziorvosa most felé fordult. 

 - Miben segíthetek, Süveges úr?

 - Nekem új vesére lenne szükségem. Nagyon sürgős.

A doktornő két tenyerét az asztal lapján tartva lassan leült vele szemben.

 - Hogy mondja? 

 - Nekem új... - Jakab egy festményre nézett, majd még mélyebben a doktornő szemébe.

 A festményen egy hatalmas fa látszott, tövében félpucér nők-férfiak heverésztek, ettek és ittak. Az egyik férfi (a kép bal szélén) kitárt karokkal, ég felé fordult fejjel pózolt.

 Valószínűleg megvolt mindkét veséje. 

 - ... vese kell. A jobb vesém már egy ideje eléggé... tudja. Kell egy másik.

 - Nem, nem tudom, Süveges úr, mégis mit kellene tudnom, már megbocsásson?

 A festmény címe valamilyen "...mindenkihez" volt, a többit nem tudta elolvasni. Tekintete a doktornő asztalára mászott, majd megállapodott egy színes jegyzettömbön. Közelebb hajolt.

 - Hát, hogy ha valami tönkremegy, akkor az tönkremegy, kész. Cserélni kell. Mint az autóban, tudja. Van autója Dr. Spitz?

 - Nincs autóm, Süveges úr, de... Nézze. Ez nem így működik. - gyorsabban rázta a tollat ujjai között - Először is, nincs kivizsgálva, nincs diagnózis, semmit nem lehet tudni arról, milyen állapotban van az Ön veséje. - felütött egy aktát, majd pár lapozás után folytatta - Mióta én vagyok a háziorvosa, nem emlékszem, hogy bármi gondja is lett volna a veséjével, ez teh...

 Jakab a kezében lévő szatyrot markolászva felállt.

 - Elnézést, hogy közbevágok, doktornő, de az interneten olvastam egy cikket, és ... értem én, mit mond, doktornő, de amit a cikkben írtak, az mind igaz rám. A vizelet színe, a nyomás itt az oldalamban. Valamint az a cikk azt írta, hogy valamikor nincs is komolyabb jele egy amúgy súlyos vesebetegségnek...

Mutatóujjával a dereka felé bökött.

 - Ez meg itt már több, mint harminc éve itt dolgozik bennem, na és tudja, hogy van ez az autóknál is, időnként ugye szervíz, meg cserélni kell ezt-azt.

Dr. Spitz nem tudott szóhoz jutni. Pedig szeretett volna.

 - A cikk után pedig rákerestem még a neten, és találtam még vagy két hasonlót, amik szinte ugyanezt írták, hogy... nézze el nekem, doktornő, én nem akarok kockáztatni, biztos annyi új ves...

 A doktornő felállt az asztaltól, tenyerével az ajtó felé mutatva.

 - Sajnálom, Süveges úr, de most meg kell kérnem, hogy amennyiben más panasza nincsen, távozzon. Amint látta, sokan várakoznak még odakint, főleg olyanok, akiknek valóban van valamilyen problémájuk. 

  Kitárta az ajtót. A folyosón kíváncsi szempárok pislogtak.

 Jakab karjait értetlenül széttárva araszolt a kijárat felé.

 - De doktornő... Ez komoly dolog, higgye el... Velünk sem lehet játszani, ahogy egy kocsi sem játék... És az én vesém rossz, tudom, hogy rossz, kérem... - az ajtóban még megállt egy pillanatra - és ez nem játék. A múltkor...

  A doktornő finoman kijjebb tolta.

 - Minden jót kívánok, Süveges úr, amennyiben VALÓDI baja van, bármikor szívesen látom.

 - ... de a múltkor is a Facebookon láttam egy férfit, akinek bevásárlás közben szétrobbant a ...

 - Hársfalvi Péter? - kurjantott Dr. Spitz

 - ... és állítólag nem élte túl, vegye ezt komolyan doktornő, és ezek a cikkek megbízhatóak, én tudom...

 Utolsó szavai a bezárt ajtóról pattantak vissza.

 " Dr. Spitz Ilona háziorvos"

 Jakab karjait lógatva elindult a folyosón. A lépések kongása közé halk, ideges zacskócsörgés kúszott. 

 Mind azt mondják, jó üzlet az egészségipar, kifundálni-legyártani-eladni a millió féle vackot, amitől majd elmúlik a köröm-és hüvelygombád (a férfiaké is), ami által újra felfedezed a porcerőd, minek segítségével úgy meredezik a fütyülőd, mint egy villanypózna, és a többi...

És a többi...

Na szóval, vágjunk is a kezdjünk bele! 

Alapvetően egyetértek "minddel", én is így látom a dolgot, bár szerény személyem már jó ideje nem potyogtatott semmi értékeset a pirulagyárak malacperselyébe. Most pedig, hogy egy kicsit szégyelljem is magam - és mindenki, aki hasonló, cipőben - nézzük ezt úgy, hogy gyakorlatilag hasznossági szintem a társadalom számára visszaesett egy atomnyit: ennyivel is kevesebb a közösbe, nem lendítek a GDP soha meg nem álló lenkerekén sem, jaj!

Igyekszem saját magam orvosa lenni, így mondjuk eléggé viccesen mutat egy végbéltükrözés, viszont olcsóbb, de viszont (sic!) még egyszerűbb és kényelmesebb is.

Most kaptuk a hírt, hogy néha egy-egy Aszpirin, meg C-vitamin tabletta azért mégis, köszönjük! 

Egészségessé válni/lenni/maradni veszélyes szakma, hiszen - mivel tíz emberből kétszer ötnek valamilyen kisebb-nagyobb nyavalyája - a szerencsétlen így körön kívül kerül, kigurul a halmazból, és nincsen másik. Légüres tér, nullpont. 

Hát csoda-e, hogy az emberek többsége inkább kihord egy gyomorfekélyt, vagy óvatos, de elégedett sóhajjal konstatálja, hogy magas a vérnyomása? 

Legutóbb éppen az amúgy roppant egészséges sport tolt be majdnem az orvosi rendelő ajtaján: fociztam, és ugrás közben a bokám látott valami érdekesebbet a pálya mellett, és arra fordult.

Annyira érdekeset, hogy úgy is maradt. 

Leérkezésnél a hang volt egyből gyanús, hiszen ha csak az ember alá nem szalad be egy csiga vagy csomag kukoricapehely, nem hall reccsenést. 

Másnapra úgy nézett ki a bokám, mint egy kígyó, ami öt perce nem vett levegőt. Kábé.

Nem mentem azonban orvoshoz sem, lévén az angol orvosok amúgy is egyszerűen működnek, mint a hentesbárd: erre a bajra X, arra "sajnos fogalmam sincsen", amarra pedig jó lesz az X is. A kivétel(ek)nek persze itt is tisztelet, és egy millió font pénzjutalom, tízpennysekben.

Csak nehogy elolvassák ezt a bejegyzést!