Kérdezhetné egy egzotikus ételeket felszolgáló étteremben a pincér, de ez most más. Rosszabb. Vagy talán jobb. Mindjárt kiderül. 

Az emberek közel egy negyede irtózik a pókoktól, valamint egyéb "ízelt-és-soklábú" élőlényektől. Elsősorban persze a pókoktól. Sokan még a látványát sem bírják elviselni, a velük való érintkezés pedig egyenesen a rémálom kategóriájába tartozik. 

Kinek jutna eszébe egyáltalán elfogyasztani szerencsétlen faloncsüngő barátainkat? Az egzotikus éttermek vendégein kívül.

Nos, állítólag mindannyian kóstoltunk már nyolclábút, méghozzá nem is egyszer! Egy (ál)tudományos, városi legenda szerint egy ember évente 8 pókot fogyaszt el, miközben legszebb álmait alussza. Vajon tényleg így van?

Eleve kinek jutott eszébe egy ilyen dolgot kutatni? Azt azért tudjuk, hogy a drága tudós urak néha nagyon tudnak unatkozni, ilyenkor pedig szeretnek mindenféle teljesen fölösleges "agylobogtatással" fárasztani a közvéleményt (pl. hány decibeles egy medve horkolása, hány fűszál van négyzetméterenként, stb). Ezek szerint tehát vannak a szuicid hajlamú pókocskák, akik, miután kifutottak a Xanaxból és a házi pálinkából, alászállnak a pokol - helyett egy emberi gyomor legmélyebb "bugyraiba".

Szerencsére azért nem minden állítás igaz a világon, ahogy ez sem. Először is, a pókok baromira érzékenyek minden apró rezdülésre, hangra (gondoljunk csak arra, ahogy a pókfonál rezgéseit megérzik). Márpedig még egy normálisan alvó (értsd: nem horkolja le a festést a falról) ember is egy merő zajforrás, ami inkább az ellenkező irányba zavarja ezeket az állatkákat. 

Amennyiben egy mindenre elszánt, eltompult érzékekkel bíró pók mégis egy alvó ember szájában landolna, akkor is halálra unná ott magát, mivel nem történne semmi. Álmában senki sem szokott nyelni, így - igen csalódott, depressziós pókunknak - szednie kellene a sátorfáját, és - ha már mindenképp elszakítaná élete fonalát - nagyobb sikerrel járna egy éhes kétéltűvel, vagy madárral.

Úgy néz ki tehát, nyugodtan alhatunk - nem hogy évi 60-70 pókot nem nyelünk le álmunkban, de jó eséllyel egyet se!