"Gorillák a ködben" című film, szereplők: gorilla egy, gorilla II, 15 köbméter falevél, bociszemű hölgy, Jónás, "A gorilla".
Helyszín: ??
Nem tudom, mi történt az utóbbi napokban, de lassan az asztal alá írom Stephen Kinget és "LL" Lászlót, úgy értem, mennyiségileg. Nincs már blogverseny, lehullottak kezemről a szakmai megfelelni vágyás gumibilincsei, nincs az a veszély, hogy három nyelftani (sic!) hiba miatt tovalibben 100 ezer kőkemény magyar forint, amiért pedig én annyira, de annyira.
De annyira.
Nem azért csinálom, csináltam, tiszta sor, legalábbis ezt kell ide írnom, ahogy motivációs levélben sem szívesen olvasnak vissza olyan szavakat, mint "pénz", "jobb kereset", "több pénz", és szendén pislogni sem nagyon illik ugyanott.
Ha mégis úgy esett volna, hogy megnyerem, mély fájdalommal és együttérzéssel hajtogattam volna össze a Deákokat és Mátyásokat (esetleg a bankkártyámat, ha arra utalják), de azt az érzést senkinek sem kívánom, amit tudom, hogy éreztem volna.
Oh!!
Hosszú napok-hetek keserves munkájáért kiszúrják az ember szemét egy egyessel és öt nullával, ami még a mai tudomány szerint is semmi, azaz kaptam volna egy 1-est. Meg két betűt, hogy "Ft", ami jelenthet főtt tojást, vagy fiatalt, vagy egyszerűen csak egy elgépelt "fut" szót.
A napokban épp kaptam egy könyvet, ami arról szól, hogy miért rossz minden, és ami esetleg jó, miért rossz az is. Mert minden viszonylagos, de főleg a jó dolgok, a rosszak azok nem.
Azok stabilak, kitartóan dacolnak térrel és idővel, emberekkel és szellemekkel, jobbal és ballal.
"London, erős szél, de a rossz még mindig rossz!"
Dúsít és tartást is ad, annyi szent...
Szerencsére az én világképemet már az sem nagyon tudná a feje tetejére állítani, ha fej nélküli, 33 szemű Jupiter lakók kopogtatnának valamelyik este, meginvitálva egy Szíriusz-beli Scrabble partira.
Minden rossz, és semmi sem számít - ez így igazán Xanax-barát párosítás, küldeném mindenkinek, aki szereti.
Jónás sóvárogva néz egy medicinlabda nagyságú gyümölcsöt az előtte tornyosuló fán, aztán hirtelen ködös lesz a tekintete.
"Ember vagy, érted? Ember!!"
Jónás résnyire szűkült szemmel röffen egyet, majd a mellette ülő gorilla II vállába szúr egy hegyes fadarabot.
Ha a majmok egyszer lépnek egy komolyabbat az evolúc. létrán és elkezdenek beszélni, csak egy dolog miatt teszik majd: hogy kézzel-lábbal tiltakozzanak a velünk való rokonság ellen!
Utolsó kommentek