Épp az imént olvastam egy remek bejegyzést a jelenlegi, magyar közoktatásról, ami engem is megihletett, ajvé. Egyből eszembe jutott, hogy én személy szerint, mire is emlékszem egykori tanulmányaimból.

Ha valaki kérdezne ezt-azt, sokkal könnyebb lenne kideríteni, de így... 

Nem szeretnék senkit összezavarni, de sok nálam okosabb ember mondott már sok okos dolgot ezzel kapcsolatban, szóval helyenként majd engedem őket is "felszólalni". 

Itt van például...:

"Az iskola arra való, hogy az ember megtanuljon tanulni, hogy felébredjen tudásvágya, megismerje a jól végzett munka örömét, megízlelje az alkotás izgalmát, és megtalálja a munkát, amit szeretni fog."

Szent-Györgyi Albert tudta, tudta és tudta, azt hiszem, ennél jobban nehéz összefoglalni, mire is lenne való egy szép, fejlett oktatási rendszer.

Vagy inkább polgárgyár?

Mi a célja ma az iskoláknak? A diákok kiteljesedésének támogatása, önismeretük elmélyítése és fejlesztése, az élethez elengedhetetlen tudások továbbadása? Vagy olyan tudást adnak, ami segíti a diákokat beilleszkedni a társadalom "gépezetébe", segít munkát találni, élethosszig tartó tanulást szorgalmaznak? 

Látszólag szinte ugyanaz a kettő, valójában a különbség ég és föld!

"Néhányan oktatásban részesülnek főiskola nélkül is; a többiek megkapják, miután kijöttek onnan." - Mark Twain

Igen. Csak hogy a saját emlékeimből említsek pár példát: földrajzból egy idő után kentük-vágtuk Japán kőolaj termelését, a vulkáni kőzetek típusait, stb. Azonban ha valaki megkérdezte volna, milyen látványosság van két faluval odébb, egyáltalán, ismerem-e lakóhelyem tágabb környezetét, csak pislogtam volna, mint hal a szatyorban. 

Nem az lenne az oktatás egyik feladata, hogy minden emberhez közelebb hozza azt a helyet, ahol él? Hogy kialakítson egyfajta szimbiózist az ember és a természet között? Hogy az ne csak egy díszlet legyen, amit kedvemre alakíthatok, tehetek tönkre, ahogy az érdekeim éppen megkívánják?

Pár hónapja láttam egy rendkívül tanulságos videót ezzel kapcsolatban, ami arról szólt, milyen hatása van a nyugati oktatás megjelenésének Indiában. Elég szomorú, azt kell mondjam...

Régen a szülők mindig tovább adták gyerekeiknek az élethez valóban szükséges tudásokat. Amíg nem volt nyugati oktatás ott, a helyiek nem szennyezték az ottani folyót például, mert megtanulták, hogy bármilyen szennyezés nem csak az ő, hanem a távolabbi folyó szakaszok mellett élők életét is megnehezíti, tönkreteszi. Mióta a gyerekek napi 8-10 órában a padot koptatják, és azért tanulnak, hogy karriert csináljanak, elmenjenek Indiából, már nem érdekli őket sem a folyó, sem a közelükben élők élete.

Talán mondanom sem kell, említett folyó jó pár éve igen erősen szennyezett...

"Ma nálunk minden 6 éves gyermekkel az történik, ami szokott történni minden apagyilkossal, hogy elítélik 12 év szabadságvesztésre és szigorított kényszermunkára. … A gyermeki lélek tudásra való szomját magolással és fenyegetéssel, élettelen tanítással elégítik ki." - Szent-Györgyi Albert

Kemény szavak Albert bácsitól, de talán nem minden alap nélküliek... Eleve, egy gyereknek 6-8 éves koráig minimum a szüleivel kellene lennie (persze, ideális esetben, amennyiben a szülő(k) nem dolgoznának látástól Télapóig). Az élet, a természet nem hülye, és tökéletes példát leshetnénk el tőle: minden állat játszva tanul kölyökkorában, és szvsz a kisgyerekek is játszva tanulnak a legjobban. 

Ha jók az információm, a legújabb agymenés már 3 éves kortól kötelezővé tenné az óvodát (nem tudom, így van-e, vagy csak terv még). Tehát menjünk még tovább, csak rossz irányba...

A következő mi lesz? Egy baba csak akkor születhet meg, ha legalább 50 %-ra meg tud írni egy tesztet?

 "Mi minden magasabb oktatás feladata?" - Az hogy gépet csináljon az emberből. - "Milyen eszközök szükségesek ehhez?" - Tanuljon, unatkozzon az ember. - "Hogyan érhető ez el?" - A kötelesség fogalmával. - "Ki szolgálhat példaképül?" - A filológus: aki magolni tanít. - "Ki a tökéletes ember?" - Az államhivatalnok." - Friedrich Nietzsche 

Mi az oktatás célja? Jó állampolgárok nevelése. Ez köszönőviszonyban sincsen azzal, amit én, vagy ő, vagy te, szeretnénk!

"A rossz legalább olyan hatékonyan tanítható, mint a jó. Az oktatás hatalmas erő, de rosszra és jóra egyaránt felhasználható." - Richard Feynman

És hogy mi jó, és mi rossz, azt természetesen a mindenkor hatalmon lévők döntik el (mivel manapság alapvető etika, erkölcs oktatása is hiánycikk). Így válunk szép lassan kockafejekké úgy, hogy már nem is lesz igényünk arra, hogy máshogy ismerjünk meg dolgokat, máshogy lássuk a világot.

"A szülők beadják a gyereket a börtönbe, hiszen nekik is börtön a munkahelyük. Az iskola előkészíti a mai gyerekeket, hogy majd könnyen tudjanak dolgozni az akkori börtönökben." - Feldmár András

Körülbelül tökéletesen így van.

"Tulajdonképpen kész csoda, hogy a modern oktatási módszerek még nem fojtották meg teljesen a kutatás szent kíváncsiságát. E kényes kis virágnak ugyanis az öntözés mellett leginkább szabadságra van szüksége." - Albert Einstein

Szabadság, kutatás helyett ma egy eszközből lett célt hajszolunk, azaz keressünk több pénzt, jobb munkahelyen, aztán költsünk, mint a gép, hogy lehessen nekünk is (és másoknak is) még több, frankó munkahelyünk!

Növeljünk egy olyan GDP-t, ahol a több beteg, baleset és természeti katasztrófa pozitívvá válik, mivel növelik azt!

Ezek ám a távlatok, úgy bizony!

Lehetne máshogy is? Minden bizonnyal. Ám előbb-utóbb eljutunk egy olyan pontig, ahonnan már nem lesz visszaút. Ahol már nem fog számítani, van-e még erdő a közelemben, mert le tudok tölteni virtuálisat a telefonomra. Amikor már az sem baj, ha egész álló nap nem találkozok egy hús-vér emberrel sem, mert az új oprendszerem is érti a vicceimet, ráadásul kellemes, női hangon beszél.

Jól lehet, ezt a pontot már rég, vagy nem is olyan rég átléptük.  

A dolgot ki lehetne még bontani bőven, és nagyon messzire vezetne, úgyhogy én itt, most ennyi voltam. Szent-Györgyi Albert bácsi szeretne még mondani valamit befejezésül, hadd mondja hát:

"Hogy az iskola mit ad a mi elvett drága kincseinkért, a kivert érdeklődésért, a megcsonkított egészségért, az elnyomott szabadságért és önállóságért, azt nekem, sok érdeklődésem ellenére sem sikerült kinyomoznom."