Tegnap nem találtam megénekelhető témát, meg nem is esett jól írni, de ma bepótolom. Nyugi, tegyétek el azokat a szúró-és vágófegyvereket, nem lesz kétszer olyan hosszú a poszt! 

Ha az ember írásra adja a fejét, magasságokban akar szárnyalni, felhőkbe akar fejest ugrani és legalább is a fél világot szeretné megváltani, instant. A téma azonban néha sokkal triviálisabb, mint azt a gyanútlan író előtte gondolhatná, s készen ott hever a lábai előtt. Nem, nem a földön, kicsit feljebb. Az már ott közel van, de még mindig nem... Az lesz az!

Egy lakás, ahol több, amúgy egymásnak idegen ember él több-kevesebb ideig összezárva, igazi kincsesbánya tud lenni egy író számára. Főleg, ha abban a lakásban több különböző nép tagjai gyűltek össze. Pontosan úgy, mint az én jelenlegi, angliai szállásomon. Él itt rajtunk, magyarokon kívül egy litván (lett?) férfi, valamilyen Icius, Cius vagy nem tudom, nevezzük  Viccesnek. Sajnos nem Sid Vicious, tőle még autogramot is kértem volna. Valamint tartottam volna a felmosóvödröt, amint visszaindul belőle az elfogyasztott sör, vodka, whiskey és minden egyéb, ami nem jut eszembe, vagy a jó ízlés miatt nem szeretném ide leírni.

Szóval, Vicces alapjában véve problémamentes alak, reggel szépen elrobog a robijával munkába, este 6-7 óra körül hazarobizik, teszi mindezt a hétből öt napon. Csendes, rendes alak, akkor vesszük néha észre, hogy itt van, amikor részegen szeretne le-és/vagy felmenni a lépcsőn. Olyankor minden bizonnyal sokallja a lépcsőfokokat és megpróbálja a földszint-emelet távolságot egy lépéssel abszolválni. Általában sikertelenül.

Bútorápolót vagy toalett kacsát ugyanakkor nem hiszem, hogy lehetne vele reklámozni, a takarítás/rendrakás/tisztálkodás triumvirátus nem az erőssége. Szóval, nézzünk csak be a szekrényébe! Az előbb már megtaláltuk, igen ott, az a lábas!

Első pillantásra semmi rendkívüli. Most vegyük ki szépen és emeljük le a fedőt! Kémikus növendékek most talán csillogó szemmel pásztázzák a látottakat: ebben a lábasban valamikor (történészeink nem tudták pontosan megállapítani, talán valamikor a kései vaskor környékén) tápláléknak nevezett dolog volt. Több, neves tudós is összedugta már a fejét az ügyben, végeztek fúrásokat és vettek mintát a lábasban található zöldes fehér rétegből, de még várnak a laboreredményre. Abban azért megegyeztek, hogy földi eredetű, de hogy a Naprendszerből származik, az biztos.

Viszont irtó büdös.

Íme, a tudományos bizonyíték, hogy a litván (lett?) és a magyar orr sem teljesen egyforma (nem az alakjára gondolok most): ez a valami csak nekünk büdös, Viccest nem zavarja. 

Úgy döntöttem, adok valami nevet annak a zöld izének, mivel valószínűleg még sokáig velünk lesz.