Coltonnak szerencséje volt, alig tíz percig gurult a városközpont irányába. mikor meglátta a lányt. Egyedül, megfontoltan lépkedett. leszegett feje egy pillanatra sem emelkedett fel, nem nézett egyetlen kirakatra, egyetlen szembe jövő járókelőre sem. A férfi biztos volt abban, hogy ő az. Szíve mintha gyorsabban kezdett volna verni, keze pedig szorosabban fonódott a kormányra. 

Mi az ördögöt csinál itt, miért követ egy vadidegen nőt? 

Zavarba jött, aztán eszébe jutott a boltban faképnél hagyott duci lány, és megsajnálta. Nem akart semmi rosszat, kedves volt, ő pedig... 

Egy tuskó.

Az eddig halkan duruzsoló rádiót feljebb csavarta, Neil Young kezdett bele a "Harvest Moon" című számba.

Maya nagyon rosszkor zavarta meg, ha ott tud beszélni a vörös hajú lánnyal, ha akkor látja az arcát, ha... 

Ha-ha, a túl sok ha.

A lány még jobban lelassította lépteit, közelebb ment a falhoz, és elkezdett a táskájában kotorászni. 

Közel van a lakásához, vagy elfelejtett volna valamit? Colton a lánytól úgy húsz méterre az út szélére húzódott, leállította a motort. Végigsimított a nadrágján, aztán mélyebbre csúszott az ülésben.

A lány telefont vett elő, a másik fülét egy ujjával bedugva beszélni kezdett. 

A rádióban Neil Young átadta a mikrofont a Soundgardennek, amit Colton ezúttal túl hangosnak és zavarónak talált, ezért ismét lehalkította. 

Szinte már egészen besötétedett, az utcán átvették az uralmat a többé-kevésbé hivalkodóan villogó neonreklámok és az útszéli lámpák. Egy csepp, majd kettő, aztán egyre több terítette be a Ford szélvédőjét, ahogy elkezdett csöpögni az eső. 

A lány mindössze két-három percig beszélt, néha kihalászva az arcából egy hajtincset, amit a feltámadó szél odafújt. A férfi ezúttal, bár kissé messziről, de tisztán látta azt az arcot. Különösebb érzelmet nem tudott róla leolvasni. A lány néha a lába közt lévő szatyorra nézett, tekintete végigsuhant a járdán, és az előtte elsétáló embereken. 

Nem lehet túl fontos ez a beszélgetés, valamint egyedül van, nem siet...

Colton kiegyenesedett az ülésben, maga felé fordította a visszapillantó tükröt, és összeszűkült szemekkel belenézett.

Mikor, ha nem most? Egyszerűen kiszáll a kocsiból, odamegy és azt mondja, hogy mintha már látta volna valahol, még mielőtt a boltban - elég gyenge, mi több, rém gyenge duma, de jobb nem jutott eszébe - és csak arra gondolt, azaz, csak annyit szeretne,...

Mikor megint odanézett, a lány már ismét úton volt. Célirányosabban, gyorsabban lépkedett, mint telefonálás előtt. Néhány méter után balra fordulva eltűnt egy keskeny utcában. Colton gyorsan becsapta maga mögött a kocsi ajtaját, és a lány után ment. Sietségében majdnem orra bukott egy nagyobb repedésben. Épp befordult a kis utcába, amikor meglepetésében majdnem felkiáltott. 

A vörös hajú lány állt előtte, karjait összefonva.

  - Halljam, miért követ engem?

folyt.