Még egy mára, ha nem bánjátok... Hagyományos agyröptetés úgysem volt már péntek óta (mily rég volt...), na meg úgy érzem, egy poszt még benne van ma, aztán nehogy már bennem is maradjon. Nem is szeretném, meg nem is lenne egészséges. Amilyen vékony vagyok, így is alig van hely a belső szerveimnek, pluszban már nem bírok el semmit. Így is, minden táplálkozás előtt ki kell tennem valamit, hogy elférjen a csirkehússal-szalonnával teli bendőm. 

  Néha az agyamat szoktam nélkülözni. A munkahelyemen egyáltalán nincs rá szükségem, tehát az sem baj, ha véletlenül elfelejtem visszatenni. 

  Azt gyanítom, mások is élnek eme kis trükkel. Csak sokan sajnos feledékenyebbek, mint én...

  Másrészt, addig kell ütni a vasat, amíg le nem telik a munkaidő. Meg amíg meleg, jut eszembe (most itt van, bár tudom, néha nem érezni, sebaj).

  A meleget meg addig, amíg Eurovíziós Dalfesztivált nem nyer. 

  Nem nagyon követtem az eseményeket, de a nyertes fényképét azért láttam. Csak egyet, de az felért annyival, mintha végignéztem volna egy teljes Való Világ évadot, egyhuzamban. 

  Nem tudtam, hogy Prince és Michael Jackson testvérek voltak, és hogy van egy eddig eltitkolt öccsük is.

  A Terminátor helikopter-gépágyújával végigkaszált agysejtjeim között és egyszer sem lőtt mellé.

  Más...

  Nincs is ezzel baj, de valami azért kilóg valahonnan. A férfiaknak kell borotválkozni. Más perspektívából, de nőknek. Közte meg nem? Most akkor ez hogy van?

  Ismeretlen nélküli egyenlet, mégis megoldhatatlan.

  Mára ennyi. Kicsit pihennem kell még munka előtt, odabenn nem lehet. Mire elbágyadnék, mindig rám dudál egy targonca..