Előző bejegyzésemben a nálunk (papíron) gyengébb csapatokat vettem át. Ezúttal menjünk mindjárt két "emelettel" feljebb (3. kalapból nem kaphatunk ellenfelet), nézzünk körül, kik vár(hat)nak ránk a másodikban!

Itt van mindjárt Ausztria, akik ellen messze a legtöbb mérkőzést játszottuk, szám szerint 136-ot (66 győzelem, 40 vereség). Legutóbb viszont már lassan tíz éve, hogy találkoztunk velük, 2006-ban 2-1-re nyerni tudtunk Grazban (Gera Zoltán már játszott, sőt, gólt is szerzett azon a meccsen). A "sógorok" imponáló magabiztossággal robogtak át a selejtezőkön, egyetlen döntetlen mellett minden meccsüket megnyerték - pedig Oroszország, Svédország, és Montenegró volt többek közt az ellenfelük! A szomszédok futballja az utóbbi években elképesztő fejlődésen ment át, ennek eredményét utánpótlás szinten nem régen már megtapasztalhattuk... A közös múlt miatt mindenképpen rangadó, igazán pikáns csata lenne, az ösztönöm ugyanakkor azt súgja, ez az osztrák csapat túl nagy falat lenne nekünk!

Horvátország talán mostanság nem annyira félelmetes, mint volt akár a Davor Suker-Robert Prosinecki féle csapat, akár amelyik 2007-ben az angolokat egy, a Wembleyben rájuk mért csapással fosztotta meg az EB-szerepléstől (3-2). Ellenben mindig, mindenkire veszélyesek, már csak a jugoszláv "örökségük", a mentalitásuk miatt is. Csoportjukból az olaszok mögött másodikként mentek tovább, még egy büntetőpont levonása is belefért. Idegenben azért túl meggyőzőek nem voltak; két 1-0-ás győzelem, Málta és Bulgária ellen. A horvátok ellen, a közös meccsek tekintetében lenne mit törlesztenünk! Egyetlen egyszer, 75(!) éve sikerült őket legyőzni, azóta nyolc nekifutásból egyszer sem... Stabil, kiegyensúlyozott csapat, nagyon sokkal nem jobb nálunk, ebben biztos vagyok. Egy meccsen ez a kis különbség is eltűnhet!

És most a 2. kalap legnevesebb tagja, Olaszország, amely válogatott épp a horvátokat megelőzve jutott ki az EB-re. Mondhatni "olaszosan", hazai pályán minden győztes meccsét egy góllal nyerte meg! A négyszeres világ-, egyszeres Európa-bajnok ugyanakkor nem véletlenül nincs a legjobb kiemeltek között. Nem lehet azt mondani, hogy tele lennének sztárokkal. Hol vannak már azok az idők, amikor Del Piero, Vieri, Inzaghi, Roberto Baggio kaliberű csatárokkal riogatták az ellenfeleket? Kiugró teljesítmény szerintem nem várható tőlük, ám legalább a negyeddöntőig valahogy elverekszik magukat. Velük szemben negatív a mérlegünk, szerencsére utolsó találkozásunk emlékezetesre sikerült - na, nem az olaszok szempontjából! (2007, Budapest, 3-1 ide). Kövezzetek meg, de nekik több szempontból is örülnék: egyrészt azon a meccsen csak rajtuk lenne (nem is kicsi) nyomás, másrészt a nagy tornákon, a csoportmeccsek során általában szenvednek. Remélem, ha összekerülünk, ellenünk is!

Oroszországgal legutóbb épp Dárdai kapitánysága alatt találkoztunk, ők nyertek 2-1-re. Ezen kívül mindössze ötször játszottunk velük, de Szovjetunióként még ugye jóval többször is... Az utolsó pillanatig harcolniuk kellett csoportjuk második helyéért, de végül megelőzték a svédeket. Rájuk némileg igaz az, amit a horvátoknál is írtam: nem ez minden idők legerősebb orosz válogatottja, de nekünk valahogy mindig túl "rágós" falat volt a "szbornaja". Akkor már legyenek inkább az olaszok...

Svájc mindvégig az angolok mögött "kullogva", de a szlovénokat és az észteket biztosan előzve biztosította helyét a kontinenstornán. Csak az angoloktól kaptak ki oda-vissza, és idegenben Szlovéniától. Ez eléggé csalóka azonban, igenis bombaerős válogatottról van szó, a játékosok nagy része topcsapatokban játszik rendszeresen, piszok nehéz dolgunk lenne ellenük! Meglepő lehet, de az eddigi 44 meccsünkből 30-szor legyőztük őket. Az viszont némileg árnyalja a képet, hogy az utóbb 25-évben mindösszesen egyszer...

Végezetül Ukrajna, mely válogatott ugyanúgy "pótselejtezett", mint mi - az előzőleg általunk nagyon óhajtott - Szlovéniát ütötte el az EB-szerepléstől. Bennem legjobban a spanyolok elleni meccsük maradt meg (vicces, a többit meg nem láttam, hülyevigyor), azon legalább egy döntetlent megérdemeltek volna. Gyorsan, agilisan, pontosan játszottak, és egy ilyen napot kifogó ukrán csapat bárkire veszélyes lehet. A selejtezőkön összességében sem vallottak szégyent, még a spanyoloktól kétszer egy gólla kikapni sem az. Most pedig kapaszkodjunk; Ukrajna azon kevés válogatottak egyike, amelyek ellen még 100%-os a mérlegünk! Igaz, csak két barátságos meccs, amit eddig egymás ellen fel tudunk hozni, de hát azokat is meg kellett nyerni! Jó lenne ezt nem elrontani... 

Sokkal okosabb nem lettem, de azért egy valamit nem árt leszögeznem; a nálunk előrébb rangsorolt csapatok ellen minden pont, minden gól már a "bónusz" kategóriába fog tartozni!

Legközelebb pedig belenyúlok a "méhkasba" - jöhet az 1. kalap, és a nagyágyúk!